A Borostyán Horgász Egyesület

Fegyelmi Szabályzata

2024. február 23.

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és a horgászat során tanúsítandó kulturált emberi magatartás jogi és etikai szabályainak érvényre juttatása, érdekében, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának módjára és mértékére a Borostyán Horgász Egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

A fegyelmi eljárás célja

1.§

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által megállapított horgászrendek, szabályzatok, az általuk hozott határozatok, valamint az egyesületi élettel összefüggésben végzett tevékenység vagy tanúsított magatartás során a társadalmi együttélés további szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

Fegyelmi vétségek

2.§

1) Fegyelmi vétséget követ el az egyesületi tag:

a) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

b)  akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért az illetékes hatóság jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtott, illetve akit a horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

c) akit a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a halászati őrök, társadalmi halőrök, ellenőrzésre jogosultak tetten értek és az arra illetékes szabálysértési hatóságnál eljárást kezdeményeztek,

d) aki a vízhasznosító egyesületek, horgászszervezetek által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat megszegi,

e) aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesülete, horgászszervezete alapszabályszerű működését veszélyezteti,

f) aki, mint a választott testület tagja vagy megbízott tisztségviselő kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;

g) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint elkövető vagy tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.

h) aki az ellenőrzést végző személynek a személyét igazoló okmányát, a horgászathoz szükséges  okmányait, felszólításra  nem adja át. A kifogott halat, gyanú esetén a táskáját, bottartó zsákját, járművét nem hajlandó megmutatni.

i) aki az elnökség részére fenntartott, a horgászok informálására szolgáló hirdető táblára bármilyen írást kirak, vagy fontos információközlő lapot leszed.

Fegyelmi büntetések

3.§

1. Fegyelmi büntetések:

1. írásbeli figyelmeztetés;

2. írásbeli megrovás;

3. tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

4. horgászattól meghatározott időre történő eltiltás;

5. kizárás.

2. Az Egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2.§ f) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3.§ 1) bekezdés a) – b) pontjában megjelölt (írásbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás) fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

3. A 3.§ 1) bekezdés c) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama két év.

4. A 3.§ 1) bekezdés d) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év.

5. A 3.§ 1) bekezdés c), d) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a kirótt büntetés időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés végrehajtása nem rendelhető el. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a felfüggesztés próbaideje alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, és emiatt vele szemben ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

4.§

A 3.§ 1) bekezdés d) pontja alapján hozott fegyelmi határozottal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralevő részére – minden esetben vissza kell vonni.

Hatáskörök, illetékesség

5.§

1) Az egyesület fegyelmi szervei:

1. Fegyelmi Bizottság,

2. Elnökség,

3. Közgyűlés.

2) Hatáskör:

• A Fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása:

1. a Fegyelmi Bizottság első fokon jár el az Egyesület valamennyi fegyelmi ügyében, kivéve a Fegyelmi Bizottság saját tagjait érintő fegyelmi ügyben.

2. az Elnökség első fokon jár el a Fegyelmi Bizottság tagjait érintő fegyelmi ügyben.

• A Fegyelmi ügyek másodfokú elbírálása:

1. az Elnökség másodfokon jár el – az Elnökség, a Fegyelmi Bizottság és a Felügyelő Bizottság tagját érintő ügyek és a tagkizárásról szóló elsőfokú határozatok elbírálása kivételével – az egyesületi tagok fegyelmi ügyeiben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezés elbírálása során.

2. a Közgyűlés másodfokon jár el az Elnökség, a Fegyelmi Bizottság és a Felügyelő Bizottság tagját érintő elsőfokú fegyelmi határozatok, valamint a tagkizárást kimondó elsőfokú határozatok elleni fellebbezések elbírálása tárgyában.

ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT SZEMÉLYEK

6.§

1) Az egyesület kezelésében lévő zárt vizeken illetve azok partján ellenőrzésre jogosult, jogszabályok által felhatalmazott vagy megbízott személyek:

– állami halőrök

– halászati őrök/ hivatásos halőrök

– társadalmi halőrök

2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában megbízott személyek, hatóság által kiállított ellenőrzésre jogosító igazolvánnyal rendelkeznek.

3) Az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzéskor az erre jogosító igazolványát magánál kell tartania, és azt ellenőrzésekor felmutatni köteles.

4) Az egyesület által megbízott halászati őr/ hivatásos halőr jogosult, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására. A megbízott halászati őr/ hivatásos halőr (fentieken túlmenően), valamint a társadalmi halőr az egyesület halgazdálkodási vízterületein és annak partján jogosult a mindenkor hatályos halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben (jelenleg 2013. évi CII. törvény), valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtására.

Általános szabályok a fegyelmi ügyek elbírálásához

7.§

1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

a) a 6. § (1) bekezdésben megjelölt ellenőrzésre jogosult személyek;

b) vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet;

c) megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan bármely más horgász;

d) a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

A halőrök, társadalmi ellenőrök, vízhasznosító területi engedélyt kibocsátó szervezet, kötelesek, míg bármely más személyek pedig jogosultak a tudomásukra jutott fegyelmi vétséget az Egyesület Elnökségéhez címzetten haladéktalanul bejelenteni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentés alapjául szolgáló magatartás (fegyelmi vétség) rövid ismertetését, az elkövetés időpontjának és helyének pontos megjelölését, valamint az elkövető és az esetleges tanúk személyét, és adatait.

2) Az Egyesület Elnöksége a hozzá érkező bejelentést köteles haladéktalanul megvizsgálni. Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a fegyelmi vétség elkövetését – az első ízben előforduló, vagy csekélyebb súlyú fegyelemsértés esetén – az Elnökség mellőzheti a fegyelmi eljárás elrendelését, és saját hatáskörében eljárva figyelmeztetést, vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki. Erről is írásbeli határozatot kell hozni, és azt az elkövetővel közölni kell azzal, hogy a határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül kifogással élhet. Kifogás esetleges benyújtása esetén, az Elnökség köteles az elkövetővel szemben, az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg az Elnökség írásbeli határozattal, felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetőleg horgászatra vonatkozó jogát. Ezt a határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vontnak azzal, hogy a határozat a Fegyelmi eljárás tárgyában meghozandó érdemi határozattal szembeni jogorvoslat keretében sérelmezhető.

3. A Fegyelmi Szabályzat 2.§ a), b) és c) pontjába ütköző esetekben az Egyesület Elnöksége köteles a fegyelmi eljárást is elrendelni azok esetében, akik ellen (halászattal, horgászattal) összefüggő, szándékos bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt jogerős marasztaló határozat született, illetve akit horgászattal kapcsolatos környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak.

Az Egyesület ugyanis azt az elvet vallja, hogy az egyidejűleg bűncselekményt, illetve szabálysértést is megvalósító fegyelmi vétség esetén az állami felelősségre vonás mellett az Egyesületen belül is szükséges a fegyelmi eljárást lefolytatni az elkövető horgásszal szemben.

3. Az etikai szabályok megsértése nem képez fegyelmi vétséget, azonban a fegyelmi ügy tárgyi súlyának körében az elbírálásánál mérlegelni kell a horgászat etikai szabályaiba ütköző magatartást is.

4. A Fegyelmi Szabályzat 4.§ értelmében a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás esetén, a fegyelmi határozattal összefüggésben, a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére – minden esetben vissza kell vonni. A területi jegyet abban az esetben kell visszavonni, ha a horgászt olyan vízterületről tiltják ki, amelyekre területi jegye nem érvényes.

5. A fegyelmi eljárás keretében hozott döntéseket – ideértve az Egyesület Elnökségének saját hatáskörében a 7.§ 2) pont szerint hozott határozatait is – be kell jegyezni az egyesület nyilvántartásába.

Kitiltást, a tagsági jogok felfüggesztését, eltiltást tartalmazó határozat esetén fel kell tüntetni a büntetés időtartamának első és utolsó napját is.

A bejegyzés a jogerős döntést meghozó szerv feladata (Elnökség, Fegyelmi Bizottság, Közgyűlés).

3. A jogerős fegyelmi határozatok rendelkező részeit az évi rendes Közgyűlésen ki kell hirdetni.

4. Az esetlegesen szabálysértést is megvalósító súlyosabb fegyelmi vétség elkövetése esetén az elkövető ellen a fegyelmi eljárás elrendelésén túl, a szabálysértési feljelentést is meg kell tenni.

Az eljárás megindítása

8 .§

1. Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen, és kizárólag írásban rendelhető el. A fegyelmi eljárás elrendelésére irányuló írásbeli értesítésben röviden ismertetni kell a fegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló magatartást, és meg kell jelölni a lefolytatásra jogosult fegyelmi szervet, továbbá amennyiben erre sor került, a megbízatás ellátására vonatkozó jog, illetve a horgászati jog felfüggesztésére vonatkozó tény közlését.

A fegyelmi eljárást elrendelő értesítést az eljárás alá vontnak, továbbá az elsőfokú eljárás lefolytatására jogosult fegyelmi szervnek is meg kell küldeni, ez utóbbinak valamennyi irattal együtt.

2. A fegyelmi eljárás elrendelésére az Elnökség jogosult. Az Elnökség többségi tagjainak érintettsége esetén a fegyelmi eljárás megindításáról a Közgyűlés dönt. Ez esetben a kezdeményezést a Fegyelmi Bizottsághoz kell benyújtani, melynek elnöke köteles a Közgyűlést – 30 napon belüli időpontra – összehívni. (Az Elnökség és a Közgyűlés e hatáskörében a továbbiakban: fegyelmi eljárás megindítására jogosult szerv.)

3. Az Egyesület Elnöksége a tudomására jutott fegyelmi vétségek ügyében a tudomására jutásától, illetve az írásbeli bejelentés kézhezvételével haladéktalanul intézkedni, és a fegyelmi eljárás elrendeléséről, – a 7. § 2) pont első fordulata kivételével – 8 napon belül határozni köteles, vagy – az Elnökség többségi érintettsége esetén – a Fegyelmi Bizottság elnöke a Közgyűlést 8 napon belül összehívni köteles.

Ha a horgászegyesület tagja a 2.§ a), b) vagy c) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás elrendelése, és lefolytatása kötelező.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre a fegyelmi végség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát fegyelmi eljárás megindítására jogosult szerv a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg felfüggesztheti.

4. Ha az Egyesület fegyelmi eljárás megindítására jogosult szerve a tudomására jutott adatokból megállapítható tényállás alapján csupán csekélyebb súlyú és/vagy első ízben megvalósuló fegyelmi vétség látszik fennforogni, a – a 7. § 2) pont első fordulata alapján, – a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével, saját hatáskörében eljárva a 3.§ 1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést. (írásbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás) alkalmazhat, amelyet szintén írásba kell foglalni.

5. Ha az Elkövető a fegyelmi eljárás megindítására jogosult szerv 8.§ 4) pontban ismertetett intézkedése ellen a közléstől számított 15 napon belül kifogással él, az köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni, és az ügyet a hatáskörrel rendelkező fegyelmi szervnek megküldeni.

6. A 8.§ 4) pontban szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 7.§ 6) pontban foglalt rendelkezéseket.

Elévülés

9. §

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott szerv tudomására jutásától 6 hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy éves elévülési idő a büntető vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A fegyelmi szervek működése

10. §

1. A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjaiból 3 fős bizottság esetén teljes létszámban, de nyomós indokkal távol lévő tag esetében két fő, míg több fős fegyelmi szerv esetén a tagok több mint fele jelen van. A fegyelmi szerv határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

2. Nem járhat el a konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal, vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható el.

3. Fellebbezés folytán, az ügy másodfokú elbírálásában, a másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

Eljárási szabályok

11. §

1. A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról, ennek érdekében a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

2. A fegyelmi szerv elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló értesítéstől számított 30 napon belüli időpontra köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – további okiratok beszerzését elrendelni. Amennyiben további adatok beszerzésére van szükség, a vizsgálatot olyan ütemben kell lefolytatni, hogy a fegyelmi szerv az eljárás elrendelésétől számított 60 napon belül köteles érdemi határozatot hozni.

3. A fegyelmi szerv elnöke, ha az ügyben más szerv, hatóság vagy bíróság megkeresése, illetve az adott ügy elbírálásához más szerv, hatóság vagy bíróság jogerős döntése szükséges, a fegyelmi eljárást felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztéséről a fegyelmi ügyben érintett személyt értesíteni kell. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével, újra kezdődik.

4. Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben kell megidézni. Az idézésben fel kell tüntetni a fegyelmi eljárás tárgyát képező fegyelmi vétség pontos megjelölését, továbbá az annak alapjául szolgáló magatartást. Figyelmeztetni kell arra is, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit a fegyelmi szerv felé írásban, avagy legkésőbb a kitűzött tárgyaláson szóban bejelentheti, illetve az általa meghallgatni kért tanúkat a tárgyalásra elő is állíthatja, okiratait legkésőbb a fegyelmi szerv ülésén csatolhatja.

5. Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során nyomban elismerte, és ennek tényét a feljelentésen aláírásával megerősítette, a bizonyítás felvételét mellőzni lehet, ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az eljárás alá vontat megidézni, és megnyilatkoztatni.

A vétség elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítás felvételét, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, halászati társadalmi ellenőr stb.) tette, és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírásával megerősíti és igazolja. A bizonyítás felvételének mellőzése esetén – csak a 3.§ 1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet alkalmazni.

6. A fegyelmi tárgyalásra szóló idézés elküldésének napja és a tárgyalás kitűzött időpontja között legkevesebb 10 napnak kell eltelnie. Azok, akiknek a tárgyaláson tanúként történő meghallgatása szükséges, megidézhetők. A fegyelmi tárgyalásra szóló idézés kézbesítettnek tekintendő abban az esetben is, ha az idézés átvételét megtagadták, – az átvétel megtagadása napján, illetve az idézés második postai kézbesítése megkísérlésének napján követő 5. munkanapon, – ha az iratot nem vették át.

7. A fegyelmi tárgyalás az egyesület tagjai számára nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni, amennyiben azt erkölcsi okok indokolják. A fegyelmi szerv elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

8. A fegyelmi tárgyalást, a fegyelmi szerv Elnöke vezeti. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja, és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. A fegyelmi szerv elnöke megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket.

Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén a kifogásolt tag nyilatkozata, és azok vizsgálata alapján – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy megtagadásáról. Ezt követően a fegyelmi szerv elnöke ismerteti az ügyet, kihallgatja az eljárás alá vont tagot, meghallgatja a tanúkat, ismerteti a csatolt okiratokat. A fegyelmi szerv tagjai a meghallgatottakhoz kérdést intézhetnek.

9. Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő adat áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és határozatot hoz. A fegyelmi szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben vizsgálja és értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást, és hozza meg döntését.

10. A fegyelmi szerv a tárgyalást csak rendkívüli esetben, és maximum egy alkalommal, és legfeljebb 15 napra napolhatja el, ha a tényállás tisztázása ezt elengedhetetlenné teszi.

12. §

1. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, a fegyelmi szerv megnevezését, tagjai nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát, a tanúk vallomásának lényegét és az elhangzott indítványokat tartalmaznia kell.

2. A jegyzőkönyvet a fegyelmi szerv tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a fegyelmi szerv valamelyik tagja vezet – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

13. §

1. A fegyelmi szerv zárt ülésén tanácskozva hozza meg határozatát, amelyet az elnöke szóban, nyilvánosan azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

2. Ha a fegyelmi szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

1. terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

2. a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg

3. a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

4. terhére rótt fegyelmi vétség elévült,

a fegyelmi szerv az eljárást határozattal megszünteti.

Ha a fegyelmi szerv, az eljárás eredményeként a fegyelmi vétség elkövetését alaposnak találja, az eljárás alá vont terhére a fegyelmi vétség elkövetését megállapítja, és vele szemben fegyelmi büntetést szab ki.

3. A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész az eljáró szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza. A határozat második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

Emellett rendelkezni kell:

a) az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vízére érvényes területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől;

b) elmarasztaló határozat esetén:

– az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;

– a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetést alkalmazták;

– annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban vagy években megállapított – büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;

– a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;

– az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;

– a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a vízhasznosító, a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását.

A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

14.§

1. A már indoklást is tartalmazó írásba foglalt határozatot, az eljárás alá vont taggal (jogi képviselőjével) – amennyiben jelen van – a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvétel tényét írásban is rögzíteni, vagy tértivevényes ajánlott levélben az eljárás alá vont személy (és képviselője) részére 8 napon belül postai úton kell megküldeni. Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező, és a fegyelmi eljárást elrendelő szervnek vagy személynek.

2. Az elsőfokú fegyelmi szerv határozata ellen fellebbezéssel élhet, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, továbbá a fegyelmi eljárás elrendelője. Az elsőfokú fegyelmi szerv határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell írásban – a fellebbezés indokait is taglalva – bejelenteni.

A fellebbezési határidő lejártát követően – amennyiben jogorvoslati kérelem érkezik – az elsőfokú fegyelmi szerv a fegyelmi ügy teljes iratanyagát megküldi a másodfokú eljárásra illetékes fegyelmi szervnek, a fellebbezés másodfokú elbírálása végett.

Amennyiben az elsőfokú fegyelmi szerv határozata ellen, a 14.§ 2) bekezdésben megjelölt határidőben fellebbezés az arra jogosulttól nem érkezik, az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

15. §

1. A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az egyesület nyilvántartásába. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

2. A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. (pl. az eljárás során az elkövetőnek horgászathoz való joga felfüggesztésére került sor, és horgászjegyét átmenetileg bevonták, mely bevonás beszámít a jogerős fegyelmi határozatban kiszabott időtartamba) Ilyen intézkedés hiányában a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőnek ténylegesen is megszűnik a joggyakorlási lehetősége (tehát pl. a horgászattól való eltiltást horgászigazolványba bejegyzik, és állami horgászjegyét bevonják.)

3. Az 1) bekezdésben meghatározott bejegyzés – ha arra lehetőség van, a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetésre kerül az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonásra kerülnek a 4.§ 1) pontjában meghatározott okmányok is. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.

4. A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.

Fellebbezés

16. §

1. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

2. Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag, és a fegyelmi eljárás elrendelője. A fellebbezés halasztó hatályú.

3. A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv elnöke – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú fegyelmi szervnek.

4. Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, az elsőfokú fegyelmi szerv döntését helybenhagyja. Egyéb esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, illetve a 13.§ 2) pont a)-d) esetekben, az elsőfokú fegyelmi szerv döntésének hatályon kívül helyezése mellett a fegyelmi eljárást megszünteti.

5. A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

6. Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

Az Alapszabályban rögzített, bíróság előtti megtámadás Alapszabály-, vagy jogszabálysértő döntés esetén biztosított. (Alapszabály V. fejezet)

7. Amennyiben a hozott határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslatért bírósághoz fordulhat.

Újrafelvétel

17. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre nézve olyan új bizonyítékot jelöl meg, mely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére, és ennek eredményeként jóval kedvezőbb, vagy az eljárást megszüntető határozat hozatalára alkalmas.

Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület jogerős fegyelmi döntését meghozó fegyelmi szerv hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Az eljárásra egyebekben a fegyelmi eljárás általános rendelkezései irányadóak.

Fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzése

18. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után, az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, a jogerős döntést meghozó fegyelmi szervtől írásban kérheti, ha a határozat a 3.§ d) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés legalább felét az eljárás alá vont tag már letöltötte. A fegyelmi ügyben jogerős döntést meghozó fegyelmi szerv a büntetés további végrehajtásának mellőzését kizárólag különösen indokolt esetben, és csak akkor rendelheti el, ha az elkövetőre kiszabott jogerős büntetésből, legalább 1 év eltelt, és az eljárás alá vont tag, annak tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

Eljárás ifjúsági taggal szemben

19. §

Ifjúsági tag (14-18 év) által elkövetett jogsértés esetén az ifjúsági tag életkorából, horgászattal kapcsolatos ismereteinek, tapasztalatainak hiányából adódó szabálytalanságok esetén elsődleges szempontként a nevelés, tanítás elveit kell szem előtt tartani.

Ezért az ifjúsági taggal szembeni fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – meghatározó jelleggel írásbeli figyelmeztetés, vagy írásbeli megrovás szankciót kell alkalmazni.

Az ifjúsági taggal szemben lefolytatott fegyelmi eljárás alapkövetelménye a törvényes képviselő jelenléte, akit az ifjúsági tag általánosan tanúsított magatartására nézve meg kell hallgatni.

A horgász fegyelmi büntetések nemének, mértékének meghatározása

és általános elvei

Ha a fegyelmi szabályzat másként nem rendelkezik, a szándékos és gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell. A fegyelmi vétség megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy az elkövető ténylegesen lemérte-e a méreten aluli halat, vagy csupán becsléssel állapította meg (maga vagy mások) a hal hosszát, és ítélte azt méretesnek, mivel a horgász személyesen köteles meggyőződni a kifogott hal hosszáról!

A horgászati szabályok ismeretének hiánya, senkit sem mentesít a felelősségre vonás alól. Helyi érvényű szabály – pl.: rendkívüli tilalmi időről, vagy az országosnál szigorúbb méretkorlátozásról – esetében ugyanakkor vizsgálandó, hogy a helyi érvényű szabály, (rendelkezés) megfelelően közzétételre került, és az elkövetőnek arról kellő gondosság tanúsítása mellett tudnia kellett-e. Az év közben bevezetett szigorító rendelkezések megszegése esetén ez a körülmény kiemelten vizsgálandó az elkövetett vétség kapcsán. Ismeretlen vízterületen történő horgászat megkezdése előtt, ugyanis a horgász köteles az esetleges helyi szabályokról tájékozódni.

Vétség hiányában nem szabható ki fegyelmi büntetés olyan személyre, aki valamennyi helyi jellegű korlátozó rendelkezést nem ismert, és a körülményeknél fogva a tőle elvárható gondosság tanúsítása mellett nem is volt köteles azt ismerni (mert pl. nem tették közzé). Azt, hogy az adott esetben az elvárható gondosság mire terjed ki, esetenként kell elbírálni.

A fegyelmi büntetést a cselekmény tárgyi súlyosságához igazodóan, az elkövető javára írható enyhítő körülmények, illetőleg a terhére róható súlyosbító körülmények figyelembevételével kell kiszabni, melynek során, az adott egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő érdekekre is figyelemmel kell lenni.

A javasolt fegyelmi büntetések az „átlagos” esetekre vonatkoztathatók, amikor számottevő enyhítő vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg. Enyhítő körülmény esetén természetesen sor kerülhet pl. 6 hónapi eltiltás helyett, ennél rövidebb időtartamú, esetleg próbaidőre felfüggesztett eltiltásra vagy írásbeli megrovás alkalmazására is. A cselekmény tárgyi súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei: a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett, avagy másokban megbotránkozást keltő, vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére sarkalló cselekmények, szigorúbb megítélés alá esnek. A cselekmény tárgyi súlyának megítélésénél figyelembe kell venni a magatartás esetleg káros következményeit is. (károkozás eredménye) Az enyhítő, illetőleg a súlyosbító körülmények egyedileg ügyenként értékelendők, ezek teljes körű felsorolása nem lehetséges.

Enyhítő körülmény pl. az, ha az elkövető

• fiatal felnőtt korú,

• kezdő horgász,

• az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el a cselekményt, amely képtelenné teszi annak következményei felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen,

• a fegyelmi vétség elkövetését elismerte,

• tettét őszintén megbánta.

A példaként felsorolt okok nem szükségképpen, és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek. Ha pl. valaki tettlegesen bántalmazza a halőrt, akkor nem enyhítő körülmény, hogy kezdő horgász. Általában nem enyhítő, sőt súlyosbító körülmény, ha az elkövető italos állapotban követte el a fegyelmi vétséget (pl. az egyesület közgyűlésén botrányt okoz).

Önmagában véve a hosszabb ideje fennálló egyesületi tagság sem enyhítő körülmény. Az a tény, hogy az elkövető ellen még nem volt fegyelmi eljárás, csak hosszabb egyesületi tagság esetén és csak olyankor értékelhető enyhítő körülményként, ha az elkövető rendszeresen szigorúan ellenőrzött vízterületen horgászik. (Gyengén ellenőrzött vizeken ugyanis előfordulhat, hogy az elkövető sorozatosan követett ugyan el fegyelmi vétséget, s mindössze azért nem folyt még ellene fegyelmi eljárás, mert nem érték tetten.)

Súlyosbító körülmény, ha pl. az elkövető

• már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget;

• tettét italos állapotban követte el;

• megpróbálta fondorlatosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet;

• a horgászmozgalomban betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani.

A Horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit, és mértékét a Fegyelmi Szabályzat 1. számú melléklete határozza meg.

Zalalövő, 2024. február 23.

…………………………

Pék Ferenc László

elnök

A Borostyán Horgász Egyesület

Fegyelmi Szabályzat

I. számú melléklete

Az egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt büntetések:

1. Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségre vonatkozó tekintet nélkül fenékzsinórozás, dobó, vagy emelőháló használata (az 1×1 m-es csalihalfogó háló kivételéve), speciális gereblyéző felszerelés használata stb.

5 év eltiltás

2. Az ellenőrzésre jogosult személy (halőr, társadalmi halőr, mezőőr, rendőr, vezetőségi tag stb.) tettleges bántalmazása

5 év eltiltás

3. Horgászat során a horgászattal összefüggő okból (pl. jelölt hellyel kapcsolatos vita miatt) más horgász, illetőleg egyesületi vezető tettleges bántalmazása

5 év eltiltás

Megjegyzés: nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, tehát pl. az ellene vagy más horgász, illetőleg az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz, indokolt mértéket meg nem haladó erőszakot.

4. Az ellenőrzésre jogosult személlyel szembeni kulturálatlan magatartás (sértegetés, szidalmazás)

1-3 év

5. Tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül

6 hónap – 1 év

Megjegyzés: ide tartozik mind az egyes vízterületekre vonatkozó általános tilalom, mind pedig a fajlagos tilalom megszegése. Az utóbbi esetben csak akkor van helye eljárásnak, ha a felszerelésből és a csaliból egyértelműen megállapítható, hogy a horgász a tilalommal védett halfajra horgászott. (pl. csukatilalom idején az acéltőkés hármas horoggal, élő kishallal folytatott horgászat miatt helye van felelősségre vonásnak, ugyanakkor süllőtilalom kezdete előtt 30-as előkével, élő kishallal kövezés mentén való mártogatás nem minősül a csukatilalom megszegésének. Pontytilalom idején a keszegező felszerelés használata nem tiltott, de nagymérető pontyhorgon dió nagyságú csali használata fegyelmi vétség).

6. Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajból zsákmányul ejtése és megtartása, valamint védett vagy őshonos halfaj csalihalként történő használata esetén

1 év – 2év

Megjegyzés: Egynél több darab hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.

7. Egy db méreten aluli hal megtartása

1 év – 2 év

Megjegyzés: Egynél több hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.

8. Tilalmi időben egy db méreten aluli hal megtartása (két szabály egyidejű megszegése)

2 év

9. A kifogható halak darabszámra vonatkozó korlátozásának egy db hallal való túllépése

6 hónap – 1 év

Megjegyzés: Idetartozik mind a fajlagos, mind a globális darabszám korlátozás túllépése. Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halaként egy évvel növekszik.

10. A darabkorlátozás egy hallal való túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejű megszegése. Méretkorlátozás alá eső halfajok esetén a horgászrendben meghatározott súlyhatár túllépése.

1 év – 2 év

Megjegyzés: Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként eggyel növekszik.

11. A méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó súlykorlátozásnak kettő kg feletti mennyiséggel való túllépése

6 hónap

Megjegyzés: A súlykorlátozás túllépésére a Helyi Horgászrend az irányadó. Két kg-on felüli súlytúllépés esetén a büntetés minden megkezdett – két kg-on felüli – kg után 1 évvel növekszik. A súlykorlátozásnak egy kg alatti mennyiségével való túllépés esetén helyszíni figyelmeztetés, illetőleg fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével írásbeli figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabása indokolt.

12. Érvényes területi jegy nélküli horgászat

1 év

Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában bizonyíthatóan rendelkezett érvényes jeggyel – tehát nem utólag szerezte be -, de területi jegyét otthon felejtette.

13. Tiltott helyen való horgászat

3 – 6 hónap

Megjegyzés: Idetartozik a völgyzáró gátról való, valamint a vízi járműről folytatott horgászati tevékenység is.

14. Az éjszakai horgászat tilalmának megszegése

6 hónap – 1 év

15. Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat, a gereblyézés kivételével (behordás, sleppelés nem kézben tartott bottal)

3 – 6 hónap

16. Szabályos horgászeszközökkel való gereblyézés

1 – 2 év

17. A használható horgászfelszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásnak egy bottal való túllépése

1 év

Megjegyzés: A büntetés minden további bot után 1 évvel növekszik.

18. Az egy horgászfelszerelésben alkalmazható horgok számának egy horoggal való túllépése

írásbeli megrovás – 3 hónap

Megjegyzés: A büntetés minden további horog után 3 hónappal növekszik.

19. A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási eredménynaplóba, (halanként), vagy a fogási naplóban bármilyen nem egyértelmű, nem igazolt javítás.

2 év

20. Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt

1 – 2 év

Megjegyzés: Ha bizonyítást nyer, hogy az ismertetett jogellenes magatartásra azért került sor, mert a horgász nem rendelkezett érvényes területi engedéllyel, illetőleg horgászzsákmányában méreten aluli hal is volt, vagy a zsákmány meghaladta a darab-, vagy súlykorlátozást, a fegyelmi büntetés alapvetően az utóbbi említett – súlyosabb megítélés alá eső – cselekmények alapján kell megállapítani és a büntetés mértékét meg kell növelni az ellenőrzés jogtalan akadályozása miatt.

21. A partvédőmű kárt vagy veszélyt okozó rongálása, illetőleg a környezetvédelmi szabályok súlyosabb megszegése (pl. gépjármű fáradt olajának a vízbe eresztése)

1 – 2 év

22. Az egyesület szabályaiban foglaltak megszegése, az Egyesület vezető szervei határozatainak be nem tartása

írásbeli figyelmeztetés – 1 év

23. Szemetes helyen való horgászat, a kifogott hal vízparton történő pucolása vagy halak az országos horgászrendtől eltérő élve szállítása vagy hangoskodás a vízparton, valamint az éjszakai horgászat megkezdése előtt a bejelentkezés elmulasztása miatt

3 hónap

24. Horgászkészség őrizetlenül hagyása vagy kivilágítatlan horgászhelyen történő horgászat vagy gépjárművel a vízparttól 20 méteres távolságon belül parkolni vagy horgászkészség őrizetlenül hagyása vagy a horgászhelyre előbb érkezett horgász zaklatása miatt

6 hónap

Megjegyzés: A kirakodás és a berakodás idejére lejárhat a horgász a gépjárművel a vízpartra, de annak befejezését követően azonnal köteles a gépjárművel eljárni a vízpartról, valamint ezen tevékenységét a többi horgász zavarása nélkül köteles elvégezni.

Az 1-24 alatt felsoroltak csak a tipikusan előforduló súlyosabb vétségeket tartalmazza. Nem szerepelnek benne az enyhébb megítélés alá eső fegyelmi vétségek (pl. a méreten alul hal dobva történő visszaengedése a vízbe, a szomszédos horgászhoz a helyi horgászrendben megszabott távolságnál közelebb történő elhelyezkedés stb.)

A fentieken túl a vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerős bírósági ítélettel elítélt tagsággal rendelkező horgász, a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő naptól számított egy évre eltiltásra kerül az egyesület vizein történő horgászattól.

A fenti esetekben, illetve egyéb fegyelmi eljárás során, amennyiben kettő évet vagy az azt meghaladó fegyelmi büntetés kerül kiszabásra, automatikusan az egyesület alapszabályában meghatározott kizárást is maga után vonja!

Az 1-24 alatti pontokban nem rögzített vétségek fegyelmi büntetésének mértékét a fegyelmi szerv – az elkövetett cselekmény tárgyi súlyához igazodóan – határozza meg.